Pszichológusként abban hiszek, hogy mindannyiunkban ott élnek azok a belső erőforrások, amelyekhez akkor is visszatalálhatunk, amikor az élet kihívások elé állít bennünket, vagy amikor  nagy terhet érzünk magunkon. Gyakran épp a nehéz időszakok hozzák felszínre azokat a kérdéseket, amelyek mélyebb önismeretre, új nézőpontokra és belső átrendeződésre hívnak.

Ebben a folyamatban kísérem a hozzám fordulókat úgy, hogy legyen tér a nehézségek kimondására, és legyen lehetőség a változás megtapasztalására is.

Szakmai érdeklődésem középpontjában az életátmenetek állnak – azok az időszakok, amikor az életünkben betöltött szerepeink átalakulnak, új feladatok és felelősségek jelennek meg, és ezzel együtt az identitásunk is formálódik.

Pszichológiai tanácsadói munkámban két területre fókuszálok: a munkahelyi és karrierrel kapcsolatos kihívásokra, valamint a perinatális időszak – a várandósság, a szülés és a korai szülőség – érzelmi és lelki folyamataira. Első pillantásra ezek egymástól távolinak tűnhetnek, mégis összekapcsolja őket az, hogy mindkettő olyan átmeneti időszakot jelöl, amely új szerepeket, új felelősségeket és új identitásélményeket hozhat.

Hiszem, hogy az átmenetek lehetőséget hordoznak arra, hogy közelebb kerüljünk saját magunkhoz, újraértelmezzük a szerepeinket, és megtaláljuk azokat a belső kapaszkodókat, amelyek stabilitást adnak.