Miért fontosak az érzelmi szükségletek?
Vivensa Pszichológiai Központ
Vivensa Pszichológiai Központ
okleveles pszichológus
Aki segítő szakember keresésébe fogott, könnyen találkozhatott már az „affirmatív szemlélet” kifejezéssel a bemutatkozások során. A kifejezés leggyakrabban az LMBTQ+ mellett jelenik meg, de olvashatjuk akár neurodivergens csoport és emberek vonatkozásában is. Mit is jelenthet ez, és mit várhatunk, ha egy affirmatív szakembert választunk?
Az affirmativitás önmagában nem terápiás eljárás, vagy pszichológiai módszer. Sokkal inkább írhatjuk le szemléletként, vagy attitűdként mely a klienssel folytatott közös munka alapjául szolgál. Egy szakember dolgozhat affirmatív szemléletben változatos módszerekkel, legyen szó relaxációs gyakorlatsorról, vagy kognitív viselkedésterápiás elemekről. A kiinduló pontot minden esetben az elfogadás és a támogatás adja meg, azonban ennél jóval többről szól, mikor egy szakember hitelesen és szakszerűen szeretné támogatni az érintett közösségek tagjait.
Ha egy személy affirmatív szakemberhez fordul, fontos, hogy úgy érezze, hogy abban a térben lehetősége van önmaga feltárására. Megoszthat olyan információkat magáról, melyekkel kapcsolatosan bizonytalan, akár szégyent él meg, vagy éppen negatív tapasztalatokat szerzett a múltban. Az információk megosztása egy ilyen térben nem jár ítélkezéssel, vagy hirtelen megváltozott hozzáállással. Kulcsszó lehet tehát az ítélkezésmentesség és a feltétel nélküli elfogadás. Egy affirmatív szakember ezek mellett nem fogja sürgetni vagy kényszeríteni a bizalmas vagy intim információk közlését. Tiszteletben tartja, hogy a személy számára ezek (még) nem komfortosan megoszthatók, vagy esetleg ambivalenciát él át ezekkel kapcsolatban. A helyzet tehát nem válik kényszerítővé a kliens számára.
A közös célok megfogalmazásában is megjelenhet az affirmatív szemlélet, vagy főképpen annak hiánya. Ha egy segítő szakember a szexuális orientáció vagy nemi identitás megváltoztatását célozza meg, akár csak közvetett módon is, az mind szakmaiatlan, mind potenciálisan káros magatartás is lehet. A neurodivergens kliensek esetében sem cél az állapotuk megváltoztatása, és a neurotipikus többséghez történő beolvadás sürgetése. A hiteles segítő a klienssel közösen kitűzött cél felé, a kliens erőforrásaira támaszkodva és azok körét bővítve alapozza meg a támogatást.
Az affirmatív szemléletben dolgozó szakember tisztában van azzal, hogy mit jelent egy kisebbségi csoport tagjának lenni és ez milyen hatást gyakorol az adott személy életére, és azok különböző területeire. Ismeri pl. az LMBTQ+ emberek életének sajátos részeit (pl. coming out), valamint a szexuális orientációk és nem identitás sokféleségét. Elismeri a kliens társadalmi elvárásokból (pl. heteronormativitás) és a lehetséges stigmatizációból fakadó nehézségeit és támogatja őt igazodva a személy saját helyzetéhez.
A szakember nem csak a közös munka tartalmában, hanem a közben folytatott kommunikáció során is az affirmatív rendszer keretein belül marad. Tiszteletben tartja a személy által használt fogalmakat (pl. a szexuális orientációt illetően), nem kíván saját címkéket illeszteni rá. A szóhasználatában figyelembe veszi, hogy az adott személy nem biztos, hogy pl. heteroszexuális párkapcsolatban él (így pl. barát/barátnő helyett partnerként kérdez rá). A szakember rákérdez, hogy hogyan szólíthatja a klienst, elkerülve az ebből fakadó feszültséggel teli helyzetet, mely a kezdeti biztonságérzést gyengítheti. Ezen felül nem terheli a klienst az állapotára, vagy identitására vonatkozó, információhiányból fakadó kérdésekkel.
Utóbbi részből következik, hogy az affirmatív segítő folyamatosan képezi magát és tájékozódik az aktuális információk és az adott populációt érintő legújabb támogatási lehetőségek között. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik akár az LMBTQ+ közösség fogalmai kapcsán, akár a neurodivergens állapotok jellemzőit és sajátosságait illetően. A hangsúly nem a tökéletes és hiánytalan tudáson, hanem a folyamatos nyitottságon van és azon, hogy a tudás hiányának pótlása nem lehet a támogatott személy feladata.
A szakembernek a kliens állapotán és segítésén túl, saját magát is megfelelően ismernie kell a hiteles szakmai munka folytatásához. Milyen attitűdje, álláspontja, vagy éppen ki nem mondott elvárásai vannak egy kliens kapcsán. Mennyiben tudja elfogadni és támogatni a klienst a sajátjától eltérő orientáció mentén. Nem teremti-e újra a stresszorokkal telített társadalmi közeget a közös munka során? Észreveszi és elismeri a hibákat, képes azokra reflektálva változni? A feltett kérdések nem egyszeriek, hanem a munka során folyamatosan relevánsak maradnak.
1.Alter, E., Kuss, B., & Deutschmann, P. (2024). Q-Learning kézikönyv: Képzési eszköztár pszichológusok, szociális munkások, egészségügyi szakemberek és pedagógusok számára tartott tréningekhez. Háttér Társaság. https://hatter.hu/sites/default/files/dokumentum/kiadvany/q-learning-mutiverzio-1.pdf
2.Magyar Pszichológiai Társaság. Affirmatív szemlélet az egészségügyben – az LMBTQ páciensek befogadó ellátásáért. https://mpt.hu/wp-content/uploads/2023/12/affirmativszemlelet_mpt_unidiv.pdf
3.Magyar Pszichológiai Társaság. (2024). Az Amerikai Pszichológiai Társaság útmutatója a szexuális kisebbségekhez tartozó kliensekkel folytatott pszichológiai munkához. https://mpt.hu/wp-content/uploads/2024/09/MPT_utmutato_web.pdf
4.Magyar Pszichológiai Társaság. Hogyan válassz elfogadó segítőt? Az affirmatív lelki támogatás alapelvei. https://mpt.hu/wp-content/uploads/2020/04/affirmati%CC%81v_segi%CC%81to%CC%8B_va%CC%81laszta%CC%81sa-1.pdf
5.Moradi B, Budge SL. Engaging in LGBQ+ affirmative psychotherapies with all clients: Defining themes and practices. J Clin Psychol. 2018 Nov;74(11):2028-2042. doi: 10.1002/jclp.22687. Epub 2018 Sep 21. PMID: 30238455.
6.Kép:
https://pixabay.com/illustrations/head-watercolor-background-to-dye-3001159/