Sémamódok I.: Gyerek módok - amikor a múlt megérintődik

Sémamódok I.: Gyerek módok – amikor a múlt megérintődik

Bíró Alexandra

sématerápiás konzultáns jelölt

Bizonyos helyzetek a jelenben olyan érzéseket is megmozgathatnak bennünk, amelyek jóval régebbről ismerősek.

Egy elutasítás, kritika vagy konfliktus meglepő intenzitással tüzeli fel bennünk a félelem, a szégyen, a magány vagy éppen a düh érzését. Ilyenkor gyakran nem pusztán a jelen eseményeire reagálunk, hanem az az által aktiválódó, korábbi tapasztalatainkhoz kapcsolódó érzéseinkre, félelmeinkre és kielégítetlen szükségleteinkre.

A sématerápia ezeket a pillanatnyi érzelmi állapotokat és megküzdési reakciókat sémamódoknak nevezi.

Séma és sémamód

Korábbi cikkünkben részletesebben foglalkoztunk a sémákkal: azokkal a gyermek- és serdülőkorban kialakuló, mélyen gyökerező mintázatokkal, amelyek befolyásolják azt, hogyan gondolkodunk önmagunkról, másokról, kapcsolatainkról – a világról.

Míg a séma egy viszonylag tartós mintázat, érzések, gondolatok, hiedelmek együttese, addig a sémamód viselkedési aspektussal is rendelkezik.

Egyszerűbben fogalmazva: a séma meggyőződéseink és érzelmi-kognitív mintázataink összessége, a sémamód pedig az a viselkedés, amivel reagálunk a séma aktiválódására.

A sématerápia többféle sémamódot különböztet meg: a gyerek módok, megküzdő módok (önalávető, elkerülő, túlkompenzáló), büntető és követelő szülő módok diszfunkcionálisak, amik nem az egyén alkalmazkodását és az események reális értékelését szolgálják, hanem a maladaptív séma megerősödését (pl. elhagyatottság séma esetében a személy önalávető megküzdési módból elérhetetlen és kiszámíthatatlan partnereket választ, akik egy ponton elhagyják őt, ezáltal megerősítve a hiedelmet).

Ezek mellett létezik két adaptív mód, az Egészséges felnőtt és a Boldog gyermek. A terápiás folyamat célja, hogy minél többször reagáljunk ezekből a módokból a jelen történéseire.

Ebben a cikkben a gyerek módokkal foglalkozunk.

Gyerek módok

A kifejezés elsőre félrevezető lehet, nem egyszerűen a „gyerekes viselkedést” jelenti.

Jeffrey E. Young a gyerek mód elnevezéssel többek között arra utal, hogy ezekben az állapotokban felerősödnek a korábbi, gyermekkori tapasztalatokból ismerős érzések és kielégítetlen alapvető érzelmi szükségletek.

Amikor egy ilyen mód aktiválódik, az érzés nagyon is jelen idejű és nem indokolatlan. Félhetünk, szégyent, magányt, tehetetlenséget vagy éppen intenzív dühöt élhetünk át, mivel a jelenlegi helyzet valami régebbit is megérintett bennünk. Megélésünk ilyenkor olyan, mintha a jelenben újraélnénk a múltat.

A gyerek módok megértésében ezért fontos a kérdés, hogy „Mit érzek most és mire lenne szükségem?”.

Sebezhető gyermek módok

Ebben a módban olyan érzések kerülhetnek előtérbe, mint a szomorúság, magány, félelem, bizonytalanság, szégyen vagy tehetetlenség. A háttérben a biztonság, szeretet, elfogadás, kapcsolódás, érzelmi támogatás szükséglete állhat. A sématerápiás munka az érzések elnyomása helyett a sérülékeny módokhoz kapcsolódó szükségletek felismerésére és egészséges kielégítésére törekszik.

Magányos/elhanyagolt gyermek mód – magányosnak, üresnek és szerethetetlennek érzi magát, úgy érzi, senkihez sem fordulhat.
Elhagyott gyermek mód – a szülőtől való traumatikus elszakadás hatására teljesen egyedül érzi magát, mintha egy végtelen, sötét helyen lenne.
Elutasított gyermek mód – a szülő érzelmi elérhetetlensége miatt saját szükségleteinek és érzéseinek jelentéktelenségét, érvénytelenségét éli meg.
Rettegő gyermek mód – többszörös traumatikus élmények következtében intenzív félelmet, rettegést él át, a szülő dühének való kitettség miatt.
Bántalmazott gyermek mód – a rossz bánásmód, bántalmazás és árulás miatt arra számít, hogy újra bántani fogják.
Megalázott/megszégyenített gyermek mód – értéktelennek, a szégyentől megbénultnak érzi magát és további megaláztatásra számít.
Dependens gyermek mód – úgy érzi, képtelen önállóan döntéseket hozni és szüksége van valakire, aki irányítja, vezeti őt.
Kétségbeesett gyermek mód – kielégítetlen szükségleteiből fakadóan mély fájdalmat, kétségbeesést él meg.

Dühös gyerek módok

Néha egy kielégítetlen szükséglet esetén szomorúság vagy félelem helyett intenzív düh, frusztráció vagy türelmetlenség jelenik meg.

A düh fontos információt hordoz, hisz a szükséglet nem teljesülése mellett egy igazságtalan helyzetet, vagy egy számunkra fontos határ sérülését is jelezheti. A nehézséget ennek a dühnek a szinte már kontrollálhatatlan intenzitása adja.

A terápiás munkában ezért egyszerre kap helyet a düh érzésének elfogadása, a mögöttes szükségletek megértése és a destruktív viselkedéssel szembeni határok kialakítása.

Dühös gyermek mód – mély igazságtalanságérzést és haragot él át amiatt, hogy rosszul bántak vele, félreértették vagy elutasították.
Dacos gyermek mód – megkérdőjelezi a másik irányítását, instrukcióit és ezt verbálisan vagy fizikailag ki is fejezi.
Felbőszült gyermek mód – intenzív dühöt él át, erős késztetést, hogy másokra támadjon, bosszút álljon vagy bántson.
Impulzív gyermek mód – önkontroll nélkül cselekszik, nehezen késlelteti szükségletei kielégítését, és nem vagy alig veszi figyelembe viselkedésének következményeit.
Elkényeztetett/feljogosított gyermek mód – elvárja, hogy akkor és ott megkapja, amit akar, mások szempontjainak vagy szükségleteinek figyelembe vétele nélkül.

Boldog gyerek mód

Ebben az állapotban az alapvető érzelmi szükségletek megfelelően kielégülnek, ezért szeretettnek, elfogadottnak, biztonságban lévőnek és másokhoz kapcsolódónak érezhetjük magunkat, miközben teret kaphat a spontaneitás és az öröm is.

A Boldog Gyermek módnak sorozatunkban külön figyelmet szentelünk majd. Az utolsó részben az Egészséges Felnőtt móddal együtt mutatjuk be, hiszen a sématerápiás munka célja nem csupán a nehéz állapotok kezelése, hanem az adaptív, szükségleteinket egészségesen támogató működés erősítése is.

Felismerés

A gyerek módok felismerésének nem az a célja, hogy minden erős érzelmünkre legyinthessünk, mondván „ez csak egy sémamód”.

Épp ellenkezőleg!

Az érzéseink fontos információkat hordoznak arról, mi történik velünk, milyen határainkat lépték át, milyen szükségleteink maradtak kielégítetlenül.

A sémamódok ismerete abban segíthet, hogy távolságot teremtsünk érzéseink és reakcióink között.

Ahelyett, hogy „Biztosan el fog hagyni!” idővel megjelenhet az is, hogy „Most nagyon félek attól, hogy elhagynak. Ismerős ez az érzés. Mi történik valójában bennem? Mire lenne szükségem?”.

Ez a különbség elsőre aprónak tűnhet, mégis fontos lépés: az érzés továbbra is jelen van, de már nem feltétlenül cselekszünk automatikusan.

A helyzet ugyanaz, de a gyerek mód más

Képzeljük el azt a hétköznapi helyzetet, amikor egy számunkra fontos személy – partner, barát, szülő – órák óta nem válaszol az üzenetünkre.

A háttérben meghúzódó ok ismeretlensége, a bizonytalanság különböző sémamódokat aktiválhat, például:

A sebezhető gyermek mód szorong, fél a magánytól és az elutasítástól, megnyugtatásra lenne szüksége a másiktól: „Biztosan haragszik rám és már nem szeret!”
A dühös gyermek mód tajtékzik, feszült: „Nem igaz, hogy egy mondatot sem érdemlek!”
A felbőszült gyermek mód épp arra készül, hogy ír még egy agresszív üzenetet – „Ebből elegem van!”
Az impulzív gyerek mód elküld még egy üzenetet, majd még egyet: „Most már fel is hívom!”

A gyerek módoktól a megküzdő módokig

És a történet itt még nem ér véget. Egy vagy több gyerek mód aktiválódásakor valamilyen módon megpróbáljuk kezelni a nehéz érzéseket. Egyesek alkalmazkodnak és önmagukban keresik a hibát, mások eltávolodnak az érzéseiktől és a helyzettől, megint mások támadással vagy kontrollal próbálják visszaszerezni a biztonságérzetüket.

Sorozatunk következő részében ezeket a megküzdő módokat, pontosabban az önalávetést vesszük közelebbről szemügyre, azt, mi történik akkor, amikor a konfliktus vagy az elutasítás elkerülése érdekében inkább saját érzéseinket és szükségleteinket szorítjuk háttérbe.

Kulcsszavak:

fejlődés, mentális egészség, mintázat, önreflexió, pszichológia, séma, sémamód, szükségletek

Megosztás:

Forrás:

1.Edwards, D. J. A. (2022). Using Schema Modes for Case Conceptualization in Schema Therapy: An Applied Clinical Approach. Frontiers in Psychology 12:763670. doi:10.3389/fpsyg.2021.763670
2.Vankó, T., Galgóczy, K. (2025). A sématerápia gyakorlati kézikönyve. Sématerápia lépésről lépésre. Magánkiadás, Budapest.
2.Vágyi, P. (2021). Sémáink fogságában. Hogyan lépjünk ki az ismétlődő forgatókönyvekből. Kulcslyuk kiadó, Budapest.
4.Kép:
https://www.pexels.com/hu-hu/foto/tenger-napnyugta-naplemente-strand-17122081/