Ha közelebbről ránézünk, jól látszik, hogy ezek a helyzetek nem véletlenszerűen jelennek meg. Az életút nem egy egyenes vonal, hanem egymást követő átmenetek sorozata. Vannak időszakok, amikor viszonylag stabilan működünk, és vannak olyan pontok, ahol ez az egyensúly megbillen. Ezek az átmenetek gyakran együtt járnak azzal, hogy újra kell gondolnunk, kik vagyunk, merre tartunk, és mennyire élünk összhangban a saját értékeinkkel.

Nem meglepő tehát, hogy éppen ezekben az időszakokban erősödnek fel az önismereti kérdések. A megszokott válaszok ilyenkor már nem működnek ugyanúgy, és előtérbe kerülnek azok a dilemmák, amelyeket korábban talán el lehetett kerülni vagy halogatni tudtunk.

A fiatal felnőttkor különösen sűrű ilyen szempontból. Egyszerre kell döntéseket hozni a tanulásról, a munkáról, a kapcsolatokról, miközben a belső irány még alakulóban van. Sokaknál megjelenik az az élmény, hogy kívülről minden rendben van, mégis van egy nehezen megfogható bizonytalanság.

Ez a bizonytalanság gyakran az identitás kérdéséhez kapcsolódik. Nemcsak arról szól, hogy mit csinálok, hanem arról is, hogy ki vagyok valójában és hogyan vagyok jelen a saját életemben.

Ez a folyamat még összetettebb lehet akkor, amikor a szexuális orientáció megélése is része az önismereti útnak. Sok meleg számára az önazonosság nem egy könnyen lezárható kérdés, hanem egy időben alakuló tapasztalat, amely különböző helyzetekben más és más módon kerül előtérbe. A coming out sem feltétlenül egyetlen, jól körülhatárolható esemény. Gyakran inkább egy visszatérő helyzet, amely új kapcsolatokban, új közegekben újra felveti azt a kérdést, hogy mennyire lehet valaki önazonosan jelen. Ez sokszor nem látványos dilemmaként jelenik meg, hanem finom, mindennapi mérlegelésként. Ennek következtében gyakran megjelenik egy tartós, háttérben zajló belső feszültség. Ez nem feltétlenül állandó vagy intenzív, inkább helyzetfüggően erősödik vagy enyhül. A fokozott alkalmazkodás, a külső visszajelzésekre való érzékenység, valamint az elutasítástól való félelem hosszabb távon befolyásolhatja az énkép alakulását és a kapcsolati biztonság megélését.

Ahogy haladunk előre az életben, az életközepi időszakban sokaknál megjelenik egyfajta újragondolás: amit eddig felépítettem, valóban közel áll hozzám? Nem ritka, hogy ilyenkor olyan döntések születnek, amelyek kívülről hirtelennek tűnnek, belül azonban hosszabb folyamat eredményei.

Később, amikor az aktív munkavégzés szerepe csökken, ismét változik a fókusz. A mindennapok szerkezete átalakul, és sokan szembesülnek azzal, hogy újra kell definiálniuk, mi ad irányt és jelentést az életüknek.