Miért nem egyszeri döntés a coming out?

Vivensa Pszichológiai Központ

Miért nem egyszeri döntés a coming out?

Kassai József

okleveles pszichológus

Sokan úgy gondolhatják, hogy a coming out (magyarul előbújás) egy egyszeri, jól körülhatárolható esemény. Ezt erősíthetik a közösségi médiában, vagy adott esetben a saját környezetünkben látott történetek is.

Mindezzel szemben, az érintett LMBTQ+ személy számára ez egy sokkal hosszabb folyamatot jelent. Ennek során reflektál belső megéléseire, folyamatosan felméri környezetét és mérlegeli saját biztonságát.

Mi is ez a belső munka?

A heteroszexuálistól eltérő szexuális orientáció felismerése legtöbb esetben egy kísérletezési, megismerési folyamat része. Ez leggyakrabban serdülő, vagy fiatal felnőtt korban szerzett tapasztalatokkal indul, saját szükségleteiről, testi reakcióiról melyek nem – vagy nem kizárólag – az ellenkező nemű társaival kapcsolatosak. Ennek felfedezése gyakran járhat negatív és megterhelő érzésekkel. Az érintett megélheti, hogy különbözik kortársai egy részétől, sérülhet a kapcsolódási és a valahova való tartozás alapvető igénye. Önmagával kapcsolatos érzései is széles spektrumon mozoghatnak: megjelenhet többek között szégyenérzet, bűntudat vagy harag is. A coming out tehát valójában már itt elindul, önmaga megértésével és elfogadásával.

Társas és egyéb környezet monitorozása

A hosszan tartó önreflexió magányos és energiaigényes. Az érintett ilyenkor könnyen elszigetelődhet, és nehezebben kapcsolódhat újra a környezetéhez. A megélt élmények függenek az aktuális körülményektől. Érzékennyé válhat arra, hogy a környezete hogyan reagál a témára. Lehet ez egy elszólás, egy kinyilvánított vélemény, vagy akár egy pillantás is. A fokozott figyelem állandó készenléti állapotot igényel. Igaz ez minden új helyzetre, amelybe az érintett kerül. Legyen szó családi találkozásról, baráti társaságról vagy munkahelyi közösségről. Mindez nem életkorhoz kötött, és független attól, hogy az érintett hol tart a coming out folyamatában.

Őszinteség, önazonosság és biztonság

A mérlegelés döntési helyzethez vezet. Felmerül a kérdés: biztonságos-e a közeg a saját identitásának feltárására? Szeretne-e erről beszélni az adott környezetben? Feszültség alakulhat ki a biztonság és az önazonosság megélése között.

Nem minden helyzet adja meg a lehetőséget az önazonosságra és őszinteségre, emiatt kiemelten fontosak az olyan közegek és társas kapcsolatok, ahol ez biztonságosan megélhető.

Praktikus gondolatok a coming out-hoz (bárhol is tarts a folyamatban)

Szabad bizonytalannak lenni és kérdéseket megfogalmazni: a felismerés nem egyenlő a bizonyossággal. Rendben van, ha valamit nem értesz vagy többet szeretnél tudni róla.
Nincs általános coming out élmény: a coming out tapasztalatok olvasása/hallgatása fontos érzelmi támogatás lehet. Tudni kell azonban, hogy minden érintett személy körülményei egyediek.
Te dönthetsz arról, kivel és mikor szeretnél erről beszélni: nincs kötelességed és nincs határidő. A saját biztonságod és határaid legalább annyira fontosak, mint az önazonosságod.
Keress egy bizalmi személyt a környezetedben: lehet ő is az LMBTQ+ közösség tagja, vagy hallhattad már pozitívan beszélni ezzel kapcsolatban. Ha elsőre nem találsz ilyet, akár finoman „fel is mérheted” a környezeted reakcióit egy ehhez kapcsolódó téma felvetésével (pl. valamilyen sorozat, könyv, ismert LMBTQ+ személy).
Rendben van, ha segítséget kérsz: akár az iskolában az iskolapszichológustól, vagy egy intézményen kívüli segítő szakembertől (jó kulcsszó lehet az affirmatív szemlélet). Fontos a támogatás ebben a folyamatban!

Mit tehetünk, ha velünk beszélnek erről?

Adjunk teret a negatív érzéseinek és kérdéseinek – automatikusan indulhat el bennünk a bíztatás vagy a pozitív gondolatok megfogalmazása, de a folyamat természetes része, ha ezekhez csak lassabban jut el az érintett. Az érzéseken való osztozás, az érzelmi biztonság megteremtése sokkal inkább jelentőségteljes.
Hagyjuk, hogy a saját fogalmai mentén beszéljen önmagáról – ha valaki egy vele azonos neművel szerzett tapasztalatáról mesél nekünk, nem szerencsés, ha azonnal valamilyen kategóriát keresünk ennek és így definiáljuk őt.
Kerüljük az ítélkezést – a meglepődés vagy elutasítás a szavakon túl akár nonverbálisan is megjelenhet. Az ilyen jellegű, akár nem szándékosan adott jelzések is arra ösztönözhetik a másik személyt, hogy visszahúzódjon.
Biztosítsuk arról, hogy hozzánk fordulhat – az, hogy valaki saját érzéseit velünk osztja meg, a bizalom jele. Egy ilyen beszélgetés nem egy „kötelező rossz”, hanem egy folyamat része. Támogassuk az érintett személyt, figyelembe véve erre vonatkozó igényeit!

Kulcsszavak:

coming out, dilemma, fejlődés, identitás, LMBTQ+, mentális egészség, önazonosság, önreflexió, pszichológia

Megosztás:

Forrás:

1.Alter, E., Kuss, B., & Deutschmann, P. (2024). Q-Learning kézikönyv: Képzési eszköztár pszichológusok, szociális munkások, egészségügyi szakemberek és pedagógusok számára tartott tréningekhez. Háttér Társaság. https://hatter.hu/sites/default/files/dokumentum/kiadvany/q-learning-mutiverzio-1.pdf
2.Háttér Társaság. (2024). Szülők a szivárvány alatt. Tájékoztató füzet leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex gyermekek szüleinek és hozzátartozóinak. https://hatter.hu/sites/default/files/dokumentum/kiadvany/szulok-a-szivarvany-alatt-a5-2024-online-1.pdf
3.Magyar Pszichológiai Társaság. (2024). Az Amerikai Pszichológiai Társaság útmutatója a szexuális kisebbségekhez tartozó kliensekkel folytatott pszichológiai munkához. https://mpt.hu/wp-content/uploads/2024/09/MPT_utmutato_web.pdf
4.Ritter, A. (2020). El(ő)bújás. Egy meleg férfi útja az önelfogadásig. HVG Könyvek.
5.Kép:
https://www.freepik.com/free-photo/gay-pride-concept-rainbow-colours-white-paper_7820429.htm#fromView=search&page=2&position=11&uuid=3b82b041-f0be-432a-8269-e60ba6584440&query=pride+hide